Kihagyás után…

2008 június 8. | Szerző: hapcivirag |

 

Kisebb kihagyás után I’m back! 😀 Egy hete nem voltam gyalogolni. Már veszettül hiányzik, de ma sem mentem, mert esett (mit esett?! Szakadt!) az eső. Ezt-azt megnéztem még a gyaloglással kapcsolatban és megnyugodtam: jól csinálom. 🙂 Három emberkének is kell válaszoljak itt és most: Eperke, Kincs és Nagyiván (és persze még sok mindenkinek Rajtatok keresztül… 😉 ).

Szóval, Eperkének: olvastam a blogodat és látom, hogy nagyon magad alatt vagy. Szegénykém! A pattanásokkal kapcsolatban: vérvételen és allergia-vizsgálaton voltál már?! Az öcsém például a csokitól lett ragya (én meg menzesz előtt egy héttel kezdek el dupla-tripla pattanásokat hordani… És egy héttel előtte rámjön a zabáló-betegség: folyamatosan éhes vagyok, olyankor szoktam elérni a súlyom felső határát. Aztán arckrémben sem mindegy, milyet használok, van, amelyiktől megduplázódik a számuk – de csak 2-3 hét használat után…). Az a baj, hogy a pattanások ellen én sem tudok semmi praktikát, úgy meg főleg nem, hogy már millió orvost is végigjártál… Az allergia (vagy érzékenység) lehet egy elég sarkalatos pont szerintem. Aztán, ami kapásból eszembe jutott: eszel te normálisan?! Sok embernél úgy néz ki a fogyókúra, hogy alig eszik valamit napokig-hetekig – és nem érti, hogy miért lesz egyre fáradtabb, ingerlékenyebb, egyre gyakrabban náthás, beteg stb. Eszükbe sem jutnak a hiánybetegségek! Mint ahogyan az sem, hogy az emberi testnek bizony szüksége van egy bizonyos kalória-bevitelre a mindennapi vegetáláshoz! Nem vettél észre véletlenül összefüggést az őrült fogyókúrád és a pattanások megjelenése között??? Nem tartom elképzelhetetlennek…

Még valami fontos dolog az étkezéssel kapcsolatban, amit eddig nem írtam le: miért is nem megfelelő a fogyókúra mozgás nélkül? No ez azért nem annyira magától értetődő, hogy bárki rájöhetne józan paraszti ésszel. Azért nem, mert a mozgásszegény fogyókúra során NEM A ZSÍRBÓL, HANEM AZ IZOMBÓL FOGYUNK!!! – Többek között ezért is írtam, hogy a mérleg abszolúte és teljesen felesleges dolog egy fogyókúrához. A zsírszövet az, amely a legtovább ellenáll a fogyókúrának, a szervezet ahhoz nyúl hozzá legkésőbb – naná, hiszen vészhelyzet esetére van elraktározva! Előbb szépen az izomból fogyunk. Tehát előfordulhat az, hogy valaki a mérleg szerint szuperjól halad a fogyókúrájával, de ha elmegy egy testzsírszázalék-mérésre, bizony gusztustalan eredmény születik! Röviden: elfogytak az izmok, a háj meg maradt. Ez nem a kevés kilótól függ, nem azon múlik. Ráadásul kívülről csak a fogyás vehető észre. Viszont roppant módon egészségtelen! Valakin van 20 kiló izom és 20 kiló zsír (végtelen primitív példa, de legyen). Elkezd fogyózni mozgás nélkül kevés evéssel és lead 10 kilót. És hogy néz ki ezek után a teste? 10 kiló izom és 20 kiló zsír!!! Vagyis egyenes út a magas koleszterin-szinthez, az erek elmeszesedéséhez, a koszorúér-problémákhoz…

Egyébként a fogamzásgátlós-bőrszépítős gyógyszertől ne félj, én éveken keresztül szedtem, ráadásul elég durvát, soha nem volt panaszom a súlyom változására. Szerintem ebben egy jó adag hisztériakeltés is van. Csak hogy legyen mire fogni…

Az Általad leírtakból látom, hogy elég szarul vagy lelkileg, csak sajnos ezen távgyógyítással, messziről nem lehet segíteni. Sőt. Közelről sem. Ezen tulajdonképpen Te tudsz csak segíteni. Úgy, hogy felállsz, abbahagyod az önsajnálatot és az önutálatot, leporolod magad és határozottan kiállsz saját magadért. Nem keltesz magadban lelkiismeret-furdalást egy kurva sajtos kifli miatt (ha ez megnyugtat: én konzekvens éjjeli evő vagyok például. Egész nap nem érek rá, estére megéhezem… Direkt figyelem magam, hát, az itteni fogyis-leírommiteszem-aligeszemvalamit blogírókhoz képest elrettentő mennyiséget vagyok képes megenni – ma pl. két tányér húsos makarónit, majd fél zacskó levesgyöngyöt – igaz, egész nap ezt ettem, ebédre, vacsorára és éjjelire. Vagy… Délben dobozos Norbis kaja két kiflivel és egy pogácsával, majd este két szelet szalámis kenyér. Vagy… Délelőtt egy fél zacskó kakaós keksz, délután egy szelet sült oldalas zöldséges kukoricával és egy fél kiló eperrel. Aztán… Lássuk csak… Persze, van, amikor tényleg alig eszem, az is elég egészségtelen. Mondjuk egész nap semmi, este 2 sajtburger. Ilyen is előfordul, átlag hetente egyszer. Igaz, amiket itt leírok, azok mind egy napi adagok… Írtam már: nem vagyok hajlandó fogyókúrázni. Éhezni igen, mert nem érek rá enni, de aztán bepótolom…).

Ne csodálkozz, hogy a mozgásra nem bírod magad rávenni. Amit olvastam, hát az igen elrettentő volt. Minden nap széthajtottad a testedet, ne csodáld, hogy most sztrájkol! Az úgy nem megy, hogy teljes gőzerővel beleveted magad az edzésbe és azt te majd minden áldott nap bírni fogod! És meddig?! Ez életmód kérdése, úgy és azt egyél, úgy és azt sportolj, hogy egész életedben azt fogod enni és azt a mennyiséget fogod sportolni! Amit te csináltál, az hosszútávon nem tartható fenn! Persze, erre írhatod, hogy de te rövidtávon akarsz lefogyni és csak addig csinálod… Én meg erre azt írom, hogy igen, de akkor a súlyod is csak rövidtávon lesz a neked megfelelő… Ez nem kúra kérdése! Ez életmód kérdése! Egy (két, több) fogyókúrától le lehet fogyni, de ahogy abbahagyja az ember, azonnal visszajönnek a kilók! Ez tuti! – Ez is tapasztalat… 🙁

Hat hete éhezel, és csodálkozol, hogy falási rohamaid vannak?! Ez így biztosan nem fog menni! Miért gondolod, hogy büntetlenül kizsákmányolhatod a testedet? Azt a testet, amit szeretned kéne, és közben meg utálod…

Csajok, mikor lesz vége annak, hogy lelkiismeret-furdalással nyeltek le minden egyes rohadt falatot, ami ízlik?! Miért jó ez?! Jó mazochistának lenni? Jó bezabálni a soknapos éhezés után és utána ráállni a mérlegre és okot adni magatoknak arra, hogy utáljátok magatokat?! Bahh, ezt sosem fogom megérteni…

Eperke, úgy kell megoldani, hogy tudatosan eszel! Nem úgy, hogy egyszer alig, egyszer meg mindent össze-vissza! A virsli tele van zsírral, még ha kevés kalóriát is tartalmaz, ugyanakkor nem laktató, nincs benne sem rost, sem megfelelő mennyiségű fehérje vagy vitamin!!! A müzlik nagy részének a zsírkalória-értéke messze meghaladja a teljes kalóriaérték 30%-át. Van viszont olyan csokis finomság, aminek a zsírkalória-értéke a teljes kalóriaérték 30%-a alatt van (a Plus-ban lehet kapni csokis mazsolát)!!! Nem egyszerűbb egy kicsit engedni a gyeplőn, mint megfojtani magad?

Látom, hogy nagyon szét vagy esve, de tudod… Minden változás úgy kezdődik, hogy előtte szarabb lesz… 🙂 Ez komoly! Csak egy egyszerű példával: Ha rosszul vagy, hű de rosszul vagy. A hányás még ennél is rosszabb, de tudod, hogy utána viszont sokkal jobban leszel… Ezért a hányást is bevállalod, csak hogy jobban legyél. 😀 Hát most valahogy itt tarthatsz. Lelkileg szarul voltál, most meg lelkileg hánysz (de atom hülyén hangzik, te jó Isten!). Jobb lesz, csak arra figyelj, hogy tényleg mindent rendbe tegyél, nincs sus-mus! 😉

Kincsnek: hogy találtam meg? Hm-Hm. Az jutott eszembe, hogy változást szeretnél, hát elkezdtem kutakodni a „v” betűnél… 😀 Elsőre bejött… 😀 Én mindig akkor blokkoltam le, ha valami nagy megbeszélnivalóm volt magammal. Amikor úgy igazán ki kellett mossam a szennyesemet. Egészen egyszerűen akkor, amikor a lelkemnek túl sok volt az a feladat, hogy valamit, amit direkt eldugtam benne jó mélyre, a felszínre hozzak, kielemezzek és a helyére tegyem. Biztosan lesz még ilyen, de legalább már ismerem magam. 🙂 Azért kíváncsi vagyok, Te mit találtál odabent… Hát… Van mit… De nagyon drukkolok! 😉 Dehogy hagyom abba! Grafomán vagyok… Csak a másik blogba is van bőven írnivalóm. Ott nem fogyózok, ott pszichózok… 😀

Nagyiván: Pénzes pasira én sem hajtottam sosem direkt, néha bejött, néha nem. Sajnos számomra negatív tulajdonság, mert túl sok minden egyébbel van összekötve az esetek nagy részében, ami nekem nem tetszik… De látok nem egy olyat, akinél alapfeltétel… Hogy kinek mi az érték, ezt most hagyjuk talán, nem fogyiblogba való ( a másikban van róla szó).

Amikor tenni kell valamit azért, hogy az illető fogyjon, nem lustaságból nem tesz érte!!! Ezt kell megérteni! Hacsak nem beteg, hormonzavaros, az extrém elhízás mögött az esetek 99%-ában súlyos lelki problémák állnak, bizonytalanság, önértékelési zavarok, önbizalomhiány, szeretetlenség, önmaga elutasítása, netán utálata, miegymás. Börtönbe vannak zárva, amiből képtelen kitörni, mert még azt sem tudják, mi juttatta őket oda, nemhogy azt, hogyan is kell onnan megszökni! Ezért van a sünis viselkedés, a hárítás, a sértődés, a „majdéntudomneszóljbele”, a morcosság, az álarcok, a folyamatos, sikertelen próbálkozások garmada! Az egy-két napos fellángolások ideje alatt valami miatt fellobban önmaga szeretete – de ez sajnos nem elég hosszú idő, 1-2 nap után visszasüllyed az elégedetlenségbe. Hasonló a depresszióhoz. Azért tudom, mert ezt is megéltem, habár igaz, 140 kiló sosem voltam, de 75-80 igen és már az is szar volt. Olyankor az ember úgy érzi 1-2 napig, hogy igen, ez az, én ezt most megcsinálom! Aztán jön valami ici-pici negatív élmény, amitől hirtelen lelohad az önbizalom: „áhh, erre sem vagyok jó, mint ahogy semmi másra sem. Miért éppen én tudnék lefogyni? Hagyom a fenébe, úgysem sikerül…” – Tipikus gödör-szitu. A gödör alján a falat kaparja, hogy alagutat ásson a szabadság felé, de az 10 körömmel nyilván nem megy. Annyit kéne csak tennie, hogy felmászik a falon, ami sikerülne is, de azt meg nem hiszi el, hogy sikerülni fog… Ezért vannak ezek a paradoxonok. Azért elég neki a munkahelyig történő sétálás, mint mozgás, mert legbelül, legeslegbelül úgy gondolja, hogy egyszerűen nem érdemel többet. És ez szomorú. Nagyon szomorú. Na megyek. A levesgyöngy már a fülemen jön ki, ráadásul fél négy van (hajnali…).